Kiszáradás megelőzése

Az átlagember egy szélsőségektől mentes napon 2-3 liter vizet veszít, amit táplálkozás, de legfőbbképpen folyadékbevitel útján kell pótolnia.

Az emberi test nagyjából 60 százaléka víz, a szervezetünk pedig csak akkor tud megfelelően működni, ha vízháztartásunk egyensúlyban van, azaz nem veszítünk több folyadékot annál, amennyit beviszünk.

A kiszáradás jellemző okai közé tartozik a hasmenés és a hányás, az extrém meleg időjárás, vagy a szokásosnál megerőltetőbb fizikai megterhelés miatti fokozott izzadás, illetve a cukorbetegség, amely a megemelkedett vércukorszint miatt megnövekedett mennyiségű vizelet-kiválasztással jár.

Dehidratáció: fáradtság, rosszullét

A dehidratáció eleinte fáradtsághoz, szellemi és testi teljesítményromláshoz, kellemetlen rosszulléthez vezethet. A szervezet legtöbbször – szomjúság formájában – egyértelműen jelzi a veszélyt, de kezdődő kiszáradásra utal az is, ha vizeletünk színe sötétebbé válik. Ha pedig ekkor sem jut a szervezet folyadékhoz, annak súlyosabb következményei lehetnek (a száj kiszáradása, az izomgörcsök, a hányinger, a szívritmuszavarok, szédülés, általános gyengeség, ájulás), hosszan elhúzódóan pedig végzetes is lehet.

Napi 2-3 liter folyadék

A legfontosabb mindezek megelőzése, amihez egészen egyszerűen elegendő ivásra van szükség: rendes körülmények között 2-3 liternyi folyadékot kell bevinni naponta, és a megszokottnál is nagyobb mennyiséget kell fogyasztani – akár megduplázott mennyiségre is szükség lehet –, amennyiben a fenti feltételek valamelyike teljesül. Hasmenéssel járó állapotokban a szervezet számára nélkülözhetetlen sók pótlásával is törődni kell, így a szakemberek ilyenkor levesek, gyümölcslevek, izotóniás italok fogyasztását is javasolják.

Ajánlott tartalmunk: Folyadékbevitel hasmenés esetén


close