A hasmenés olyan tünetnek számít, amely nem csak megnehezíti a beteg mindennapjait, hanem az ionvesztés által – hosszabb távon – veszélyes állapot is kialakíthat.
Az alábbiakban a hasmenésről, okairól megelőzési lehetőségeiről és kezeléséről olvashat.
Mi minősül hasmenésnek?
Hasmenésnek nevezzük általában azt az állapotot, amikor napi 300 grammot meghaladó széklettömeg ürül. Egy másik definíció alapján hasmenésnek nevezzük azt az állapotot, amikor 24 óra alatt 3-nál több híg széklet ürül. A hasmenések részben megjelenésük alapján, részben kór okuk alapján osztályozhatóak.
Hasmenés esetén a széklet állaga változhat a lazábbtól egészen a vízszerűen híg állagig. Lehet benne nyálka, vér és genny is. Van, aki csak 3-szor ürít ilyenkor székletet, van, aki 10-20 alkalommal is, ez egyénenként változó.
Megjelenésük alapján beszélünk akut vagy krónikus formáról. A hasmenések mögött számos belgyógyászati betegség bújhat meg, attól függően, hogy a székletürítési zavar mellett milyen más egyéb kísérő tünet jelentkezik, az alapján lehet besorolni egy-egy betegségcsoportba.
A hasmenés olyan klinikai tünet, amely nagyban megnehezíti a beteg szokványos mindennapjait, emellett gyakran nehéz a kóroki tényező kimutatása.
A tünet és egyben a betegség kezelése felelősségteljes feladat, mert részben gyorsan kell csökkenteni a beteg panaszait, tüneteit a kiszáradás veszélye és egyben a legyengülés miatt, másrészt nem minden hasmenés kezelhető egyformán, egy típusú gyógyszer alkalmazásával.
Fontos, hogy tájékoztassuk a kezelőorvost minden előzményről, az esetlegesen megjelenő egyéb klinikai tünetekről és azok előfordulásának pontos időrendi sorrendjéről. Meghatározó szempont a család többi tagjának állapota, vajon más is beteg-e, rendelkezik-e hasonló tünetekkel.
Nem kezelhető egyformán a krónikus bélgyulladásban szenvedő beteg és a fertőző hasmenésben szenvedő beteg.
A hasmenés okai
A hasmenésért felelőssé tehető kórokozókat általában az ember mosatlan, piszkos keze terjeszti. Sokféle fertőzés, bélgyulladás, vakbélgyulladás, sőt, még tüdőgyulladás kísérő tünete is lehet. Csecsemőknél a fogak kibújása okozhat lazább székletet, ez azonban nem azonos a hasmenéssel.
A hasmenés ritkán fordul elő magában: sokszor kíséri hascsikarás, láz, hányinger, hányás, rossz közérzet, kisbabáknál sírás, a láb húzogatása kísérheti a hasmenést. Sokan számolnak be étvágytalanságról, bágyadtságról.
Hasmenés megelőzés
Talán a legegyszerűbb megelőzni a bajt: nem ritka, hogy a fertőzés koszos kézről, nem elég tiszta gyümölcsről, zöldségről jut a szervezetbe. Ilyenkor a föld lehet fertőzött, ami rákerül a gyümölcsre, zöldségre. Alapos kézmosás, a zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítása, gondos kézmosás, a húsok tökéletes átsütése elejét veheti a bajnak.
Hasmenés kezelés
A hasmenéssel a szervezet ionokat veszít, nagyon fontos ezeket pótolni: nátrium, kálium, klór. Ezeket lehet gyógyszertárban kapható elektrolit-oldatokkal is pótolni. Ezekben cukor is van, ez azért fontos, mert a só önmagában nem szívódik fel egy olyan beteg szervezetéből, aki hasmenéssel küzd, de a cukorral együtt már jól tudja hasznosítani a szervezet.
