A székrekedéssel váltakozó hasmenés

A székrekedés és a hasmenés tüneteinek hátterében többféle kórkép szerepelhet (köztük veszélyes-súlyos eltérések is), ezért a krónikusan fennálló panaszok mindenképp indokolják a részletes gasztroenterológiai kivizsgálást.

Az alábbiakban arról olvashat, hogy milyen kórképekre kell gondolni abban az esetben, ha a székrekedés hasmenéssel váltakozik.

IBS

A székrekedés és a hasmenés váltakozását okozhatja például irritábilis bél szindróma (IBS). Az IBS-t visszatérő hasi fájdalmak és megváltozott székelési szokások jellemzik. Népbetegségről van szó, hiszen 10-15%-os gyakorisággal fordul elő a népesség körében. A betegek között kétszer annyi nő fordul elő, mint férfi. A mindennapi diagnosztikus módszerekkel egyértelmű szervi eltérés nem igazolható a kórkép hátterében, ezért funkcionális betegségről beszélünk, melynek okai között több más tényező (helytelen táplálkozás, korábbi fertőzéses eredetű bélnyálkahártya-gyulladás stb.) mellett pszichés faktorok (pl. szorongás) is szerepet játszanak. A kórkép az életminőség romlásához és az egészségügyi ellátás gyakori igénybevételéhez vezet. A betegségnek két fő csoportja különíthető el: a hasmenéses, illetve a székrekedéses IBS. A harmadik alcsoportnál a hasi fájdalom mellett a székrekedés hasmenéssel váltakozik, ez a kevert típusú IBS. A diagnózis az ún. „római kritériumok” alapján gondos kórtörténet felvétel, orvosi vizsgálat és rutin laboratóriumi tesztek elvégzése után felállítható azoknál a 45 évnél nem idősebb, negatív családi anamnézisű betegeknél, akiknél figyelmeztető tünetek (végbélvérzés, vérszegénység, fogyás, a tünetek jelentősebb megváltozása) nincsenek. A betegek kezelése nehézkes, mivel a tünetek enyhítését célozzák meg.

A helytelen életmód káros hatása

Szintén népbetegségnek számít a vastagbél divertikulózis (a 40 év alattiak között kevesebb mint 10%, míg 80 éves korra már 50–66% az előfordulása). A városi életmód elterjedésével együtt növekvő előfordulás elsősorban a rostfogyasztás csökkenésével és az ülő életmóddal függ össze. Lényege, hogy a bélfal meggyengülése miatt a bélnyálkahártya körülírtan kitüremkedik. A divertikulumok száma néhánytól több százig változhat, mérete általában 5–20 mm, de leírtak 25 cm átmérőjűt is. A divertikulumok üresek vagy széklettel kitöltöttek. A betegeknek mintegy 80 százaléka panaszmentes, a diagnózis rendszerint más célból végzett irrigoszkópia, kolonoszkópia vagy hasi CT kapcsán észlelt melléklelet. A betegnek nem szövődményes divertikulózis esetén is lehetnek panaszai. A szövődményes formák (divertikulitisz, tályog, fisztulák, bélelzáródás, vérzés) közül a divertikulitisz és a vérzés a leggyakoribbak. Divertikulitisz esetén a betegek kifejezett bal alhasi fájdalomra, lázra, hányingerre, hányásra, gyakori vizelési ingerre panaszkodhatnak, illetve jellemző lehet a hasmenés és székrekedés váltakozása is. A divertikulitisz kezelése szövődménymentes esetben nem igényel fekvőbeteg-intézeti elhelyezést. A beteg csak folyékony, salakanyagmentes diétát követhet, és antibiotikumokat kap szájon át. A súlyosabb eseteket, melyek közül 15–30% műtétre szorul, a nagy kockázat miatt kórházban kell ellátni.

Súlyos betegségekre derülhet fény

A bél daganatainak többsége a vastagbélben alakul ki. Mivel tünetek nem mindenkinél, vagy csak előrehaladott állapotban észlelhetők, meglehetősen súlyos következményekkel járhatnak. Körülírt hasi fájdalmak, valamint a székelési szokások megváltozása, székrekedés és hasmenés váltakozása, véres-nyákos székletürítés, puffadás, étvágytalanság, jelentős súlyvesztés és általános kimerültség kísérheti a betegséget. A kiváltó okok pontosan nem ismertek. Feltételezett okai a zsírban gazdag és rostokban szegény étrend és az előrehaladt életkor. A bél jóindulatú polipjainak némelyike idővel rosszindulatúan elfajulhat. Olykor öröklött hajlam is kimutatható. A diagnózis vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) és a bélből vett minta szövettani értékelése segítségével pontosan megállapítható. A műtéti kezelés mellett sugár- és kemoterápiára is szükség lehet.

Dr. Szigeti Nóra

Irodalomjegyzék:

1. Adam B, Liebregts T, Bertram S, Holtmann G: Funkcionális emésztőrendszeri betegségek. Orvostovábbképző Szemle 2007; XIV. évf. 5. szám. 16-27.
2. Lyon C, Dwayne CC: Idős betegek akut hasi fájdalma. Orvostovábbképző Szemle 2007; XIV. évf. 4. szám. 67-78.
3. Wilkins T, Reynolds PR: A vastagbélrák szűrése és megelőzése. Orvostovábbképző Szemle 2009; XVI. évf. 5. szám. 72-82.


close