A nyálkás-véres hasmenés

A székelés közben tapasztalt vérzés általában rémületet kelt a betegben, és már a legrosszabbra gondol.

Nem árt tudni, hogy a nyálkás-véres hasmenés csak az esetek kisebb részében tekinthető daganatos betegség tünetének.

Az alábbiakban arról olvashat, hogy a gyakran riadalmat keltő nyálkás-véres székletürítés észlelése esetén mi a teendő.

Míg a nem-gyulladásos eredetű heveny vizes hasmenés leggyakrabban önmagától elmúlik anélkül, hogy speciális kezelést igényelne, nyálkás-véres hasmenés esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. Ilyen tünetet okozhatnak láz, hasi görcs, végbéltáji feszítő fájdalom mellett a dizenteriform hasmenést keltő kórokozók is, melyek pontos meghatározása legalább középsúlyos hasmenés esetén, vagy a veszélyeztetett betegcsoportban a széklet mikrobiológiai vizsgálatát teszi szükségessé.

A vér megjelenése a székletben rendszerint riadalmat kelt a betegekben, és különösen elhúzódó panaszok esetén előbb-utóbb orvoshoz irányítja őket. A mikrobiológiai vizsgálatok negatív eredménye indokolttá teszi a részletes belgyógyászati-gasztroenterológiai-proktológiai kivizsgálást. A rektális digitális vizsgálatot is magába foglaló fizikális vizsgálatot és a teljes laborvizsgálatot hasi ultrahang követi, majd sor kerül a kolonoszkópos analízisre.

Nyálkás-véres székürítést okozhat például a végbél különböző okokból történő berepedése (aranyér, fisszura, fisztula), mely gyakran székeléskor érzett éles fájdalmat okoz. A végbél előesése, vagy előboltosulása szintén okozhatja a széklet normálistól eltérő formáját. Az ilyen tünetek miatt végzett kolonoszkópia során számos esetben colitis ulcerosa jelenléte állapítható meg. A kórkép genetikailag fogékony egyénekben különböző – csak részben ismert – tényezők hatására alakul ki, és a vastagbelet szakaszosan érintő, felszínes gyulladás képében jelentkezik, mely speciális kezelést és gasztroenterológiai terápiát igényel.

A nyálkás-véres hasmenés leggyakrabban fiatal felnőttkorban és időskorban jelentkezik. Elsősorban közép-időskorú betegeken elvégzett kolonoszkópia során derülhet fény a vastagbél daganatos megbetegedésére, mely stádiumtól függően speciális sebészeti-onkológiai ellátást igényel. Kockázati tényezői között olyan hétköznapi dolgok szerepelnek, mint amilyen a rostszegény és zsírban gazdag étrend, a vastagbélgyulladás, valamint a családban már korábban előfordult vastag-, illetve végbélrák.


close