Kiszáradás és akut veseelégtelenség

Ha a szervezetünk több vizet veszít, mint amennyit fel tud venni, kiszáradásról vagy dehidratáltságról beszélhetünk. Megkülönböztetünk egymástól enyhe, közepes és súlyos kiszáradást.

A kiszáradásnak nagyon súlyos következményei is lehetnek, többek között akut veseelégtelenség is kialakulhat, ha nem figyelünk oda.

Az akut veseelégtelenségről

Az akut veseelégtelenség a veseműködés gyors leállását jelenti, melynek következtében a vesék nem tudják ellátni feladatukat, így nem távolítják el a méreganyagokat a szervezetből, nem termelnek hormonokat és nem tartják fent a folyadékok és ásványi anyagok egyensúlyát. A vesék hirtelen leállásának oka lehet nagy vérveszteség, vérmérgezés vagy kiszáradás is.

Utóbbit okozhatja például fertőző hasmenés, ez nagyon gyakran előfordul a fejlődő országokban, ahol főleg gyermekeknél okoz akut veseelégtelenséget a súlyos dehidratált állapot. A fejlett országokban veseelégtelenséghez vezethet például egyes vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok vagy fájdalomcsillapítók szedése és a drogfogyasztás is, de a kiszáradás itt is komoly rizikófaktor, különösen idősek, gyermekek és cukorbetegek esetében.

Hogyan előzhető meg az akut veseelégtelenség

A kiszáradás okozta akut veseelégtelenség nemcsak a csökkent folyadékfogyasztás következtében fordulhat elő, kiszáradást okozhat még a hányás, hasmenés, nagymértékű izzadás, sőt, akár a lázas állapot is.

A probléma esélyét akkor csökkenthetjük, ha ilyen esetekben figyelünk a folyadékpótlásra, ez különösen fontos időseknél, gyermekeknél illetve cukorbetegeknél. Nekik tehát fokozottan oda kell figyelniük a napi minimum két-két és fél liter folyadék elfogyasztására, hogy megelőzzék a dehidratációt, és az emiatt kialakuló komolyabb problémákat.


close