A nyálkás hasmenés

A hasmenés okszor igen kellemetlen tünet lehet, de azt már kevesebben tudják, hogy ha huzamosabb ideig fennáll, dehidratációhoz vezethet. A nyálkás és a vizes hasmenést egyaránt kezelni kell, közben pedig folyamatosan pótolni a folyadékveszteséget.

Az alábbiakban arról olvashat, hogy mi okozhat nyálkás hasmenést, illetve mi a teendő ilyen tünet jelentkezése esetén.

A két hétnél nem hosszabb lefolyású, heveny nyálkás hasmenés esetén elsősorban fertőzéses eredetet kell feltételeznünk. Míg a vizes, nem-gyulladásos eredetű hasmenés elsősorban toxinhatás eredménye, a nyálkás és a nyálkás-gennyes hasmenés lázzal, hasi görccsel, haspuffadással kísérve a dizenteria szindróma része, gyulladásos eredetű, és a kórokozó bélfali invázióját jelzi. Ilyenkor a székletben a majdnem mindig megtalálható granulociták is utalnak a vastagbél falában zajló gyulladásra.

A széklet-mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése csak a gyulladásos mechanizmussal létrejött, dizenteriform hasmenés esetén javasolt két bakteriológiai (Salmonella, Shigella, Campylobacter jejuni, Yersinia enterocolitica) és három parazitológiai vizsgálatkérés formájában, melyet friss székletből végeznek el abban az esetben, ha a hasmenés legalább közepesen súlyos (6-10 széklet/nap egyéb tünetek mellett), vagy ha a beteg speciális, veszélyeztetett csoportba (immunológiailag károsodott, malignus kórképben, szívbillentyű betegségben szenvedő, műbillentyű- vagy ortopédiai protézis-viselő, hemiglobinopátiában vagy hemolítikus anémiában szenvedő betegek) tartozik. Nozokomiális hasmenés (három, vagy több napos kórházi tartózkodás után kezdődő hasmenés) esetén Clostridium difficile toxinvizsgálat indokolt.

A kezelésben a bélmotilitást fokozó ételek és italok kerülése mellett fontos a bélmotilitást csökkentő gyógyszerek mellőzése (mert fokozzák a kórokozó bélfali invázióját) és a – lehetőség szerinti – orális rehidráció. Antibiotikus kezelésnek csupán a legalább közepesen súlyos tünetek esetén, vagy a veszélyeztetett betegcsoportban van értelme. Empirikusan a fluorokinolonok ajánlottak, majd ez a bakteriális érzékenység megérkezésekor célzott kezelésre váltható. A probiotikumok segíthetnek a betegség lefolyásának enyhítésében-lerövidítésében.

A két héten túli nyákos hasmenés esetén egyéb bélgyulladást okozó kórképek jöhetnek szóba: pl. citosztatikumok, besugárzás, iszkémia miatti bélnyálkahártya károsodás. Nyákos székürítés esetén a gyulladásos bélbetegségek közül elsősorban a colitis ulcerosa lehetősége merül fel (a speciális kezelés mellett a probiotikumok is segíthetnek a remisszió elérésében), ritkábban az e tünet miatt végzett kolonoszkópia vastagbél daganatot tár fel.


close