Lisztérzékenység

A lisztérzékenység az egyik legfontosabb ételérzékenység, bármely életkorban előfordulhat.

Népbetegségnek számít, gyakoriságában csupán a tejcukor-érzékenység előzi meg. Sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, hiszen a felismert betegek száma viszonylag kevés.

Az alábbiakban arról olvashat, hogy milyen tünetek esetén merül fel a lisztérzékenység (cöliakia) lehetősége, mi a kiváltó ok, hogyan lehet diagnosztizálni, és mi a megfelelő kezelés.

A lisztérzékenység tünetei

A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, részben attól függően, hogy milyen mértékű a betegségre jellemző vékonybélboholy-károsodás. Enyhe esetben a beteg lehet tünetmentes, és csak laborvizsgálatok utalhatnak felszívódási zavarra (alacsony hemoglobin, vas, kalcium, fehérje, albumin, koleszterin, protrombin, vércukor). Gyakran fordul elő krónikus hasmenés, súlyos esetben pedig felszívódási zavar okozta hiányállapotokkal számolhatunk.

A felismerés és kezelés fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a nem kezelt esetekben a béllimfóma és a bélrák gyakoribb előfordulását figyelték meg. Gyakran szövődnek változatos bélen kívüli tünetek is, melyek közül a leggyakoribb bőrgyógyászati kórképek, autoimmun pajzsmirigybetegség, 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun májgyulladás együtt jelentkezése, de neurológiai kórképek, szívbetegségek, IgA-hiány, Sjögren-szindróma, Addison-kór, Down-kór, Turner-szindróma is társulhat.

A kórkép genetikailag fogékony egyénekben a gabonafélék glutenfehérjéjének alkoholban oldódó komponensének hatására alakul ki, a vékonybélbolyhok ellapulását-eltűnését okozva. A szerológiai vizsgálatok közül az anti-endomízium-antitest, a szöveti transzglutamináz antitest vizsgálatot szokás elvégezni, és a felső endoszkópia során vett szövetminta feldolgozása alapján támasztható alá a diagnózis.

Szigorú diéta

A kezelés a teljes glutenmentes diétát jelenti élethossziglan. Tiltott ételek a búza, a rozs, az árpa, a durum búza, a maláta, a sör, a többkomponensű élelmiszerek (konzervek, levesporok, instant kávé, kakaó, praliné, egyes felvágottak). Megengedett ételek a burgonya, a rizs, a kukorica, a köles, a hajdina, a szója, a bab, a borsó, a gyümölcsök, a zöldségek, a húsok, a halak, a tejtermékek és esetleg a zab. A gyári készítmények közül a glutenmentes jelzéssel ellátottak fogyaszthatóak. Ha a szigorú diétára nem következik be viszonylag gyors javulás, akkor diétahibára, téves diagnózisra, vagy már kialakult limfómára, rosszindulatú daganatra kell gondolnunk. A betegeket rendszeresen ellenőrizni kell, a családszűrés elengedhetetlen.1, 2

További ajánlott tartalom ebben a témában: lisztérzékenység diagnózisa

Dr. Szigeti Nóra

Irodalomjegyzék:

1. Coeliakia. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Érvényes: 2008. december 31-től.
2. Juhász M, Zágoni T, Tóth M, Tulassay Zs: A coeliakia napjainkban: a bővülő ismeretek áttekintése. Orvosi Hetilap, 2000; 141: 2583-2593.


close